Sose halunk meg…

EGY MOZGALOM AZ 54. HELYÉRT…
A Magyar Művészeti Akadémia méltán ismert és elismert tagjai „Barangolás a huszadik század magyar filmművészetében” címmel kijelölte mely 53 magyar film a huszadik század legmaradandóbb, legemlékezetesebb magyar nagyjátékfilmje.
A lista hosszú, kategóriáikat tekintve pedig igen széles skálán mozog. A „kiválasztott” filmekről pedig olvashattok sokat a MMA hivatalos honlapján.
Az elnökségi tagok szép hosszú és sokszor már-már zavaros körmondatokban elemzik, miért is az általuk választott „kedvenc film” került a listára. Egy „apróságot” felejtettek csupán el szerintem, ami – még ha művészetről is beszélünk -, semmiképpen nem feledhető, vagy dobható a sarokba: Az pedig a KÖZÖNSÉG, akiknek a filmek szólnak.
Magam részéről fájó szívvel nyugtáztam, hogy az eddigi legsikeresebb magyar mozifilm, amely sokak szerint „visszacsábította a magyar filmek megtekintésére a látogatókat a mozikba”, a „Sose halunk meg” nem kapott helyet ezen a listán.

Ha már az első 53-ban nem szerepelhet, hát akkor ezennel egy mozgalmat indítok, hogy az 54. helyet elfoglalhassa A FILM!
Ha Te is úgy gondolod, hogy a listán van a helye Koltai Róbert igazán őszinte, sokszor megmosolyogtató, és az ember szeme csücskébe könnyeket csaló, megható mozijának, csatlakozz a csapathoz!”
A mozgalom célja, hogy  Facebook oldalán egy olyan közösséget hozzon össze, akik támogatják ezt a kezdeményezést, tehát legyen az 53, 54!
https://www.facebook.com/sosehalunkmeg
Baráti üdvözlettel: Hatvani Szabolcs
a felújított kiadás „ötletgazdája”.

„Hol van még a vége kisapám? Még lehet eső, lehet hó!”

AKTUALITÁS
A mozgalom egyik apropója, hogy 2013-ban 20 éves a film. Ezen alkalomból a tervek szerint egy felújított változatot láthat majd a közönség. A film a címe ellenére sajnos 20 év után emléket is kell állítson az alkotók közül huszonkettő (22!) a készítésében meghatározó szerepet játszó személy előtt. Szomorúan kezdődik a végén a stáblista:

A 20 éves jubileum alkalmából
Simó Sándor producer
Pauer Gyula látványtervező
Rutkai Péter gyártásvezető
Tomsits Rudolf – trombitaművész
valamint:
Baracsi Ferenc, Csákányi László, Csíkos Gábor, Dánffy Sándor, Dunai Károly
Faust András, Falvay Klári, Fonyó József, Hevesi András, Hollossy Frigyes, Keviczky Ferenc (Kigi),
Kölgyesi György, Kristóf Tibor, Lontay Margit, Raksányi Gellért, Soós Edit, Szerencsi Hugó, Vajda László
színművészek emlékére.

A “új film” ugyan még nem tekinthető meg, de Bunyik Béla (Amerikában élő producer) érdeklődését fejezte ki a korábban már Amerikában is nagy sikerrel vetített “Sose halunk meg” kapcsán. Elgondolása szerint a Los Angelesben novemberben, a 13. Magyar filmfesztiválon újra életre kelhetne “Gyuszi bácsi” a mozivásznon.
/Bunyik Béla producer “a magyar producerek képviselőjeként működik Los Angelesben”. Bunyik a Los Angeles-i magyar filmfesztivál egyik alapítója és szervezője is egyben. A filmes szakember Enterprises nevű cége, magyar filmek amerikai forgalmazásával foglalkozik./

A történet a ’60-es évek Magyarországán kezdődik. A színész Tordai Imre, munkája végeztével, szokása szerint rohan az ügetőre, hogy kedvenc időtöltésének hódoljon. Szokása szerint ugyanúgy veszít, mint az már megszokott, de ez esetben hirtelen felidéződik benne a kamaszkora, a rég elmúlt hatvanas évek, amikor Gyuszi bácsival egyszer rengeteg pénzt nyertek a fogadáson.
Gyuszi bácsit minden faluban ismerték, sőt, helyenként szerették bohókás és szenvedélyes természetéért. Vásározó vállfaárus volt a hivatása, szenvedélye pedig a nők – és a lovak. Imit nagybátyja vitte először a lóversenyre, s ő általa ismerhette meg a szabadság, a nők, az élet ízeit, a néhány együtt töltött szertelen, furcsa nap alatt. Miközben gátlásos, szorongó lénye értetlenül figyelte a nagy álmokat kergető nagybácsit, megtanulta, hogyan kell az emberek figyelmét felkelteni, kapcsolatokat és barátságokat teremteni, és egyáltalán hogyan lehet boldogulni az életben, alkalomadtán akár a szabályok áthágása árán is…

A felújításról:
Még gyerekként láttam először a filmet. Aznap szerencsére nem egy vetítés volt, így kifele jövet máris megvettem a következőre a jegyet és fordultam a bejárat felé… Akkor, ott megéreztem valamit. Olyat kaptunk Gyuszi bácsitól, amit nem várt a közönség!
A keserédes korrajz, a szeretni való szerencsétlen Gyuszi bácsival, a szorongó, gátlásos unokaöccsével valami olyat nyújtott a közönségnek, amit már rég nem tudott, magyar film. Bár a szakmai elismerés elmaradt, a XXIV. Magyar Filmszemlén egyetlen elismerést sem kapott a film, a közönség erről nem tudott, így viharos közönségsiker lett a „Sose halunk meg”. A film életre kelt, és azóta is tartja a helyét a legemlékezetesebb hazai mozik toplistája élén.
…És eltelt húsz év. Gyuszi bácsi fogalommá, mondatai szállóigévé váltak. Mindennapi életünket kíséri a szelleme, és a történet nem fakul, sőt… Ha szó-szoros értelemben vesszük, akkor a felújított változat (4K-ra feljavított film kerül a DVD-re és Blu-Ray-re) tisztább és fényesebb mint valaha. Az eredetileg monó hang (talán az egyetlen és legnagyobb gyengesége az eredeti alkotásnak, és talán ez késztetett a film teljes képi és hangi felújítására) most már 5.1 Dolby Digitalban szólalhat meg. Mindez nem utószinkronnal, hanem az eredeti szereplők hangján. Ami azért is értékes és fontos, mert már több mint húszan nem lehetnek köztünk a stábból*…
Várjuk és nézzük hát az Ő emléküknek ajánlva, azzal a lélekkel és vidámsággal, ahogy ezt Gyuszi bácsitól tanultuk!

Szereplők:
Gyula: Koltai Róbert
Imi: Szabados Mihály
Imre: Máté Gábor
Vigéc: Jordán Tamás
Nusi: Kathleen Gati
Pap: Lukáts Andor
Pucus: Hunyadkürti György
Apa: Blaskó Péter
Anya: Pogány Judit
Teréz: Monori Lili
Csocsó: Vajda László *
A felesége: Lázár Kati
Deutsch: Csákányi László *
Deutschné: Lontay Margit *
Balogh II.: Helyey László
Irma: Szirtes Ági
Évike: Murányi Tünde
Férj: Hollósi Frigyes *
Feleség: Molnár Piroska
Piacellenőr: Spindler Béla
Mari néni: Soós Edit *
Magdika: Tímár Éva
Simula:Csurka László
Titi Bácsi: Raksányi Gellért *
Öreg férfi: Keviczky Ferenc (Kigi) *
Ancika:Vári Éva
Berta néni: Falvay Klári *
Sánta Lajos: Ujlaki Dénes
Ottó pincér: Fekete András
Lovas rendőr: Szalma Tamás
Targoncavezető: Székely B Miklós
Bárzongorista: Szurdi Miklós
Orvos: Kertész Péter
Ápolónő: Kerekes Éva
Matyi: Szerencsi Hugó *
Jampi: Kelemen József
valamint
Baló István,  Baracsi Ferenc *,  Bata János,  Beregi Péter,  Berkes Kornélia, Bíró Krisztina,  Bódis Irén,  Boros Bence,  Bozó Andrea, Czakó Klára,  Czeizel Gábor,  Csere Ágnes,  Csíkos Gábor *,  Dánffy Sándor y, Dévényi Ádám,  Domonkos Szilvia,  Dunai Károly *,  Endrődi György, Erdélyi Lajos,  Faust András *,  Fekete Miklós,  Flórián Antal,  Fonyó József *, Garai Róbert,  Gőz István,  Györgyfalvay Péter,  Hámori Eszter, Hevesi András *,  Hoch László,  Horváth Anikó,  Horváth Sándor, Kalmár András,  Kamondy Imre,  Kádár Flóra,  Kiss Jenő,  Kisvárday Gyula,  Koltai Judit,  Komlós István,  Kósa Béla, Kovács Dénes,  Kovács Zsuzsa,  Kölgyesi György *,  Kristóf Tibor *, Kruchio Ági,  Kuti László,  Langbeim Károly,  Lipics Zsolt,  Markó László, Máhr Ágnes,  Márton Eszter,  Máté Bálint,  Molnár Judit,  Molnár Miklós, Nagy Mari,  Nógrádi Gergely,  Némedi Árpád,  Pál Tibor,  Pálffy Zsuzsa, Pilinces József,  Rauschenberger János,  Róth Ervin,  Serf Egyed, Stella Attila,  Stettner Ottó,  Surányi Imre,  Szedmák Zsuzsanna, Szigethy Brigitta,  Szilvássy Annamária,  Sztarenki Pál,  Tóth Béla, Tóth István,  Törköly Levente,  Tyeplik Béla,  Uri István,  Urmai Gábor, Varga Anikó,  Zováth Adrienn

Zenék:
Dés László – Bereményi Géza: Nagy utazás /ének, Presser Gábor/
Borgulya András – Kapuvári Béla: Munkásőr dal
Szenes Iván – Gábor S Pál: Találkozás egy régi szerelemmel
Gyulai Gaál János – G. Dénes György: Halló, Irén
Lunero – Mogol: Una lacrima saul viso
Dobsa Sándor: A gyertyafény keringő (feldolgozás)
Kőszegi Péter – Pártos Jenő: Én mindenkiben csalódtam
Nagy Géza – Rákosi Jenő: Zsebkendődre köss egy csomót
Nádass Gábor – Fülöp Kálmán: Szeretni kell
Deák Tamás – Hajnal István: Egyedül a tóparton
Dés László: Rocky

Dolby Digital 5.1 hang:
Synthetic Digital Sound: Hatvani Szabolcs /2013/

Stáb:
Rendező – Koltai Róbert
Producer – Simó Sándor *
Technikai rendező – Balogh Kálmán
Asszisztens – Szabó Gyöngyi
Látványtervező – Pauer Gyula *
Író – Nógrádi Gábor, Koltai Róbert
Dramaturg – Fábry Sándor
Zeneszerző – Dés László
Operatőr – Halász Gábor
Fővilágosító – Marton József
Kameraman – Oláh Tamás
Segédoperatőr – Oláh Tibor
Produkciós vezető – Sipos László
Gyártásvezető – Rutkai Péter *
Felvételvezető – Rajczy Péter
Pénztáros – Csönge Melinda
Eredeti hang – Csernóczky Lajos
Mikrofonos – Holló Csaba
Hangmérnök – Kovács György
Hang utómunka – Hatvani Szabolcs
Vágó – Miklós Mari
Vágóasszisztens – Sebán Éva
Szinkronvágó – Kajdácsi Brigitta
Szinkronvadász – Nándori István
Szcenikus – Rauschenberger János
Berendező – Katona Sándor
Kellék – Tóth Béla Zsolt, Farkas Rezső
Technika – Deák Ferenc
Kivitelező – Breckl János
Öltöztető – Hóka Erzsébet, Havasi Mária
Smink – Németh János, Kolontáry Éva
Fodrász – Rácz Erzsébet
Script – Betic Juli
Trükkoperatőr – Szobrász András
Gyártási kisegítő: Fazekas Csaba, Lukács Csaba, Burján Imre
Állófotó – Bartók István
Világosítók – Braunner Károly, Fazekas Tibor, Hornyák Elek,
Simon József, Szijjártó István
Produkciós titkárnő – Bodor Ágnes, Klim Zsuzsanna
Jogtanácsos – Bozsits Atilla
Könyvelő – Bozsits Tivadar, Bozsits Klári
Gépkocsivezető – Rosta József

További munkatársak:
Baracsi Barnabás,  Beregi Barbara,  Bodor Ágnes,  Burján András,  Csapó Ágnes, Fazekas Jánosné,  Helyey Áron,  Hollósi Katalin,  Hollósi Réka,  Horváth Sándor, Janes Melinda,  Jordán Adél,  Kari Józsefné,  Kertész Dániel,  Kiss Csaba, Kozák Orsolya,  Lerch Tamás,  Nagy Lajos,  Nagy Levente,  Nándori Szilvia, Oláh Márk,  Oláh Tibor,  Somodi Bernadett,  Szabados Tímea,  Székely Rozália, Vajda Veronika,  Elizabeth Víg

Laboratóriumi munkák: Magyar Filmlaboratórium
Fénymegadó: Brenda András
Digitális utómunka: Hatvani Szabolcs /2013/