LÉZER SZÍN-FÓNIA, a XVIII. Völgyégi Könyvfesztiválon.
(2018. június 15. 21 óra)
“Ahogy ez közvetlen közelről látszott” /J. K. írása/
Meleg és száraznak indult a június első hete… A LÉZER SZÍN-FÓNIA bemutatója azonban a második hét végére, az utolsó tanítási nap estéjére esett. Ahogy közeledett az időpont egyre inkább kezdett kirajzolódni az előrejelzésekből, hogy a kiszámíthatatlan záporok időszaka lesz az a hétvége, amelyre a XVIII. Völgységi Könyvfesztivál került. És mint ha forgatókönyv szerint zajlottak volna az események, péntek felé közeledve, a felhők csak gyülekeztek és a hét minden napján azt bemutatva mit terveznek, pontban 9 órakor főpróbát tartottak…
És eljött a péntek. Kivételesen kellemes napsütés, enyhe szellő… Az induló fesztivál óvatosan grillfűszeres, ugyanakkor kellemesen édes sütemény és cukor illatú hangulata közepette – nah és persze mindezt a könyvlapok illatával vegyítve – a helyi zeneiskolások műsorával, hivatalosan is kezdetét vette. Ezután a színpad már csak arra várt, hogy felkerüljön az a technikai arzenál mely este a látványt fogja produkálni. Jöttek is a szakemberek. Egyre többen. Közben az elkapott egymás közötti beszélgetésekből –„…és Pesten milyen volt a napokban az időjárás?…”– kivehető volt, hogy a stáb egy része a fővárosból érkezett. …A színpad pedig csak épült, épült, és a kamionnyi dobozok, felszerelések a színpadra, majd állványra, vagy szép rendben egymásra épültek. És közben persze a hangszerek, kábelek, mikrofonok. Minden katonás rendben, előre megtervezett forgatókönyv szerint. A stáb minden tagja egyforma lendülettel, összehangoltan, villámtempóban és szinte szó nélkül csak épített. Ekkor már látszott hogy összeszokott, profi csapatról van szó,akik nem először dolgoznak együtt…
Négy órával az első lépéseket követően letisztult és elcsendesedett a fél órája még pakolástól nyüzsgő színpad. Masszív állványokon lézerfejek néztek a színpad előtt elhelyezett padok irányába. Jobbról is, balról is, középről is jó néhány. Nyolc vagy tíz? Sok! A szemfüles nézelődő még azt is észrevehette, hogy a szintetizátorokra is voltak lézer berendezések felszerelve. Na és az egyik legérdekesebb hangszer, a Lézer-hárfa is a helyére került; Furcsa szerkezetek kerültek leragasztásra a színpadra; tükrök, érzékelők, pedálok, óriás kották, jegyzetek egy laikus számára beazonosíthatatlan jelzésekkel.
…Majd kisvártatva felvillantak az első fények, édes illatú ködgomolyag pöffent a levegőbe és hamarosan a hangszerek hangjai is felharsantak. Konferansz ezen az estén nem volt, így a titokzatos csendben mindenki csak azokra az információ-morzsákra építhetett, amelyeket innen-onnan elcsíphetett. De az egyértelműen látszott, hogy sem a szervezők, sem a fellépők nem készülnek lemondani az estét, a gyanúsan gyülekező felhők ellenére sem. Az is további bizakodásra adott okot, hogy a rendezvényre való tekintettel a teljes környék közvilágítása kikapcsolásra került – melyet a koncertet követően is csak kisvártatva kapcsoltak vissza.
Bár semmilyen radarkép, sem előrejelzés nem jósolt esőt még azokban a percekben sem amikor már mindenki a koncert kezdetét várta, kis idővel kilenc óra előtt – amikor megjelent az előadó a színpadon, hogy bemondja „hangpróba következik, senki ne ijedjen meg”, mint ha erre a vezényszóra vártak volna odafenn, egy csapásra ömlött az égből a helyszínre mindaz, ami odafenn várakozott! És abban a pillanatban egy emberként ugrottak a technikusok zsákokkal, rongyokkal letakarni mindazt az értéket, melyet órákon át építgettek. Mindez az „ijesztés” öt percig se tartott, és ez idő alatt sem a közönség, sem az előadók kedve nem lankadt, és pontban 9 óra 15-kor – ahogy azt előre ígérték – megszólaltak az első hangok. Igaz közben a hangmérnökök még tépték le a hangfalakról a zsákokat, de már érezhető volt; EZ AZ A HANG!
Összeállítás a koncertműsorból az EVOLÚCIÓ 8. tételére.
Máté Réka fotói. További képek és videók,
az előadó közösségi oldalán, IDE kattintva érhetők el!
Szimfonikus művel kezdődött a koncert, ahogy azt tudhattuk a beharangozókból, egy meglepetés filmzenével – amilyenből még került néhány bemutatásra ezen az estén. Fokozott hangulat, halovány piros fény, ismerős motívum. Egyszerre a meghatódottság és bűvölet volt látható a közönség arcán; az Oratórikus nyitány többek szemébe könnyeket is csalt. Majd az előadó YouTube-csatornájáról ismert saját szerzemények, és világhírű szerzők műveinek feldolgozásai váltották egymást. Egyedülállóan pazar válogatás! A fények, meg mint egy burok, vette körül a közönséget, megóvva, oltalmazva és egy egységgé kovácsolva Őket. A szó minden értelmében felhőtlen és könnyed óra telt el abban a varázslatban, mely elárasztotta a Perczel Kertet, a LÉZER SZÍN-FÓNIÁban.
Máté Réka fotói. További képek és videók,
az előadó közösségi oldalán, IDE kattintva érhetők el!
Amiről írni azonban nem lehet, azok a színek, azok a formák, az az összhatás, az az atmoszféra, amit a produkció teljes összhangja megteremtett…! Gyorsan, túl gyorsan telt el ez az óra! Magunk se hittük, hogy itt a vége, hiszen minden másodperében történt valami izgalmas, valami meghökkentő, valami új. Az előadó egyik pillanatban a szintetizátorok mögött játszott, a következőben már a közönség között, nyakában egy hangszerrel, vagy épp ismét a színpadon furcsa hangokat kiadó rúddal a kezében, majd lézerfények közt hárfázva. A fénysugarakkal együtt cikázott, bejárva a teljes koncerthelyszínt. És a vissza-tapsot követően olyan ajándékokkal lepte meg a közönséget, melyekkel méltó módon fejezte be ezt az egyedülálló estét! Volt itt John Williams, Vangelis, Jarre, és persze sok-sok Hatvani!
Máté Réka fotói. További képek és videók,
az előadó közösségi oldalán, IDE kattintva érhetők el!
Hatvani Szabolcs egy emberként „vitte a vállán az estét” – gondolhatnánk, de Ő mindig kihangsúlyozza – és ezen az estén is így volt, és ki is fejezte -, hogy köszönettel tartozik azoknak a szakembereknek, akik mögötte állnak. Láthattuk-hallhattuk, hogy egy komoly stáb és sok év munkája áll a látottak mögött! Úgy mint például Májer Dániel, aki elektromos és akusztikus ütőhangszereken kísérte a muzsikát, valamint a Hang-, és Fény-technikus szakemberek, akik minden mozdulatát, sőt talán gondolatát, érzését is lekövették az est alatt!
Máté Réka fotói. További képek és videók,
az előadó közösségi oldalán, IDE kattintva érhetők el!
Örök élmény és emlék marad ez a csodálatos helyszínnek, és a Könyvfesztivál történetének is a „LÉZER SZÍN-FÓNIA” mely ugyanúgy Bonyhád, mint a rendezvény hírnevét is nemesbíti! Köszönjük az estét!
/John K./
/2018. június 21./
