“SUZIE” – Poszt- apokaliptikus horror
– “GÖCSEJ FILMSZEMLE, 2012. május 12.” – Külön díj
– “II. Amatőr Filmes Fesztivál – Dunaújváros, 2012. június 10.” Külön díj
– BuSho (Budapest Shortfilm) fesztivál, versenyprogram
– TOTÁL PLÁN – Független Filmfesztivál, 2013. március 02-03. Kis-játékfilm kategória, megosztott második hely
/Magyar felirat bekapcsolható a lejátszó ablak alsó sorában!/
A három napos, reggeltől estig tartó forgatást már hetekkel megelőzték az előmunkálatok. A film operatőre/író-rendezője Babai István és Hatvani Szabolcs hangmérnök/zeneszerző járják a környéket és a forgatási helyszíneket keresik és ott készítenek a filmhez hangfelvételeket, miközben Kövi Gergő rendező/forgatókönyv író az íróasztalnál a „Storyboard”-ot rajzolja. A Stúdiót is elkezdik benépesíteni a Zombik, hiszen a maszkmester Halász-Tisza Veronika, modelljei és a film leendő szereplői próbálják az új arcukat.
Majd március 16-18 között egy több mint 20 fős stáb (színészek, statiszták, bevilágosítók, technikai munkatársak, zombik) és persze a film főszereplői, a kezdetben idealisztikus családot alakító Fekete Réka Thália (anyuka), Nikl Kamilla (SUZIE, a kislány), valamint az apukát alakító Réti Barnabás kezdenek véget nem érőnek látszó munkába…
Nyitókép: Ünnep készülődik. Suzie tizedik születésnapja. A szülők izgatottan nyüzsögnek az asztal körül. Torta, gyertyával és tűzijátékkal az asztalon, és a családi öröm megörökítéséhez még a kamera is rendben oda van készítve az állványra. Mosolygós, igazán szép családi idill, amikor az apuka valakit megpillant. Ijedt tekintetével és zaklatott “Maga vérzik!” felkiáltásával azonban minden megváltozik… Az első pillanatokról a házi videó képkockái tanuskodnak… Már második napnál járunk. Katonák jönnek, és egy földön kúszó bizarr kinézetű eltorzult alakot lőnek le… Majd kicsit később: „Anyuka jöhet” –hangzik az utasítás. Réka egy koszos sötétségbe burkolózó lépcsőn fut felfelé. A háttérben egy kislány körvonalai rajzolódnak ki… „Még egyszer!” hangzik az utasítás… majd „Még egyszer!”. Aztán: „Ez jó lesz! De még egyszer!” És a színészek szinte szusszanás nélkül csak futnak, kúsznak, másznak az üvegszilánkokkal teli, olajos koszos utánozhatatlanul eredeti „díszletek” között. Ugyanis a helyszínek eredetiségét az adja, hogy nem műtermi díszletek közt zajlanak a munkálatok, hanem valóságos, és nem csak a film kedvéért kikiáltott “veszélyes környék”-en… Az ebédszünetnek álcázott átállás alatt pár kilométert vonul a stáb, és a lebontás előtt álló téglagyár épületeiből egy betoncsarnokban „ver sátrat”. A hőmérséklet az esti órákra amúgy sem jellemzően kellemeshez képest (ami nem több 14 foknál) itt mínusz 4-6 fok. A dideregtető földalatti pincében egy verekedés zajlik. Drámai pillanat ez, hiszen a földön az apuka (Réti Barnabás) és az anyuka (Fekete Réka Thália) fekszenek…
Vasárnap van. A reggel kicsit később ugyan, de fáradhatatlan lendülettel indul. Vidám pillanatok ezek, amikor a hangstúdióban lihegést és szuszogásokat vesz fel a film hangmérnöke, zenei rendezője, Hatvani Szabolcs – aki egyébként a forgatásról készülő Werk-filmet is forgatja -, miközben szinte a teljes stáb a stúdióban mosolyog… Aztán újra forog a film. Néhány külső jelenet forgatása után – amely egy elhagyatott vasútállomáson, egy földön fekvő véres élettelen test környezetében zajlik -, pár kocka erejéig a forgatás egy képileg egyedülálló természeti helyszínen, fák közt, erdőben folytatódik. Ez már a harmadik nap. A lelkesedés ugyan az, mint 2 nappal korábban. A színészi játék még mindig kimagasló, és a rendező operatőr (Babai István) továbbra is ötletbörzeként indítja a felvételt: „Ez most jó lesz, de még egyszer, de most a kamera alulról mozog, és így tágítja ki a teret mögötted”. Majd ismét téglagyár, és végül megint irány a pince. A 32 forgatás órával töltött harmadik nap estéjén 19.45-kor hangzik fel a végső „Jó, ezt megvettük” felkiáltás.
Kövi Gergő/Babai István „poszt-apokaliptikus” horror film munkálatainak legizgalmasabb része lezárult, de a tökéletes végeredmény elérése szempontjából legfontosabb munka a vágás, színezés, utószinkron (angolul és magyarul), trükkök, valamint a zeneszerzés ez után kezdődik, hogy két héten belül a nemzetközi fesztiválra a legjobb minőségű munkájukkal képviselhesse kis hazánkat az alkotó csapat:
Nikl Kamilla – SUZIE a kislány
Fekete Réka Thália – ANYUKA
Réti Barnabás – APUKA
Rendezők: Kövi Gergő/Babai István
Zene, hangmérnök: Hatvani Szabolcs
…és sokan mások.
További írás a filmről Tolnai Népújság oldalán IDE kattintva!
A SUZIE IS KÉPVISELI HAZÁNKAT A BuSho VERSENYPROGRAMJÁBAN
Magyarország talán legrangosabb nemzetközi rövidfilmfesztiválja tűzte programjára a Suzie című kisfilmet. A “Dead Candy Films” 2012-es alkotása a Budapest International Short Film Festival (BuSho) versenyprogramjába jutott be. A fesztiválra a világ minden tájáról érkezett nevezés, több mint 1800 filmből válogatta ki a 86 vetített alkotást a Dér Asia, Orosz Anna Ida, Mag István, Rimóczi László és Patrovits Tamás alkotta előzsűri. /A “Suzie” című kisfilm a Göcsej Filmfesztiválon és a Dunaújvárosi Amatőr-filmes Szemlén is különdíjat nyert./
A paksi filmesek mellett a BuSho-n versenyez Till Attila Sanghajban, Krakkóban és Cannes-ban is elismert filmje, a Csicska és a Kossuth-díjas Szomjas György Hungaricum Berlin című kisfilmje. A versenyprogram mellett panorámavetítések, fesztiválok válogatásai, filmes iskolák bemutatói és különböző workshopok színesítik majd a programot szeptember 4-től 9-ig.
A Suzie-t 2012. szeptember 5-én (szerdán) 14:15-től és 20:30-tól vetítették a budapesti Vörösmarty mozi (VIII. ker., Üllői út 4.) nagytermében a Budapest Short Film (BuSho) Festival keretében!
