“…Itt szürkeség ölel, de én a színt akarom,
A kettősség varázsát a vállamon hordozom…”
/”Fény és Árnyék” – FÉNY és ÁRNYÉK/
“FÉNY és ÁRNYÉK” & “ÁRNYÉK és FÉNY” (2026. Április 6.)
– DUPLA CD-n (2.0),
– DVD-n (Dolby Digital 5.1),
– Digitális adattárolón (5.1 + 2.0 + Dolby DTS), és
– Online (2.0)
Játékidő: 142 perc.
“FÉNY és ÁRNYÉK”
HALLGASD ONLINE:
FÉNY és ÁRNYÉK (Játékidő: 50 perc)
01. FÉNY és ÁRNYÉK – I. NYITÁNY
02. – II. tétel
03. – III. tétel
04. A Világ peremén – I. Előjáték
05. – II. tétel
06. – III. tétel
07. Smaragdláng
08. A Balga és a Bölcs
09. Mindenen túl 2.
10. Az utolsó tánc
11. Elköszönés
“ÁRNYÉK és FÉNY”
HALLGASD ONLINE:
ÁRNYÉK és FÉNY (Játékidő: 72 perc)
01. ÁRNYÉK és FÉNY – I. NYITÁNY
02. – II. tétel
03. – III. tétel
04. – IV. tétel
05. Fekete lyuk
06. Reprise
07. Délibáb
08. Árnyak
09. Holdfény keringő
10. Pulzar
11. Csillagfény
12. Pirkadat
13. Napsugár
14. Kvazar
15. FINALE
BONUS – CSAK A DIGITÁLIS ADATTÁROLÓN! (remixek):
– EMLÉK (Rock MegaMix) 09’20”
– MINDENEN TÚL 2. (TRAP Mix) 03’50”
– INSPIRÁCIÓ (Instrumental) 04’05”
Grafika:
“FÉNY és ÁRNYÉK” – Hatvani Szabolcs, “A Világ peremén”,
“ÁRNYÉK és FÉNY” – Komlódi Judit, képzőművész “NEXUS” c. alkotása.
“…Hallgasd, ahogy a csend benned zenél,
Hallgasd, hogy a dallam mit mesél,
Hallgasd, hogy a mese mit remél,
Mikor az utad, a végtelenbe ér!”
/”A Balga és a Bölcs” – FÉNY és ÁRNYÉK/
KÉT ALBUM, KÉT STÍLUS…
Hatvani Szabolcs (2026)
A zenei anyag két albumból áll, mely külön lemezeken is hallgatható; Az első lemez a „FÉNY”, a második az „ÁRNYÉK”.
Bár az alkotás két teljesen különálló része sok apróságban hasonlít, vagy akár utal is egymásra, azok teljesen különválnak egymástól.
Míg a „FÉNY” egy 50 perces “MUSICAL”, dalokkal és zenei betétekkel, az „ÁRNYÉK” egy jóval nagyobb ívű és több zenei stílust bejáró INSTRUMENTÁLIS (szöveg nélküli) 72 perces „ROCK – ORATÓRIUM”, melyben Rock-, Klasszikus-, és Világzenei témák egyaránt megjelennek. Ez a „kettősség” egyértelműen szétválasztja a két lemezt. Ahogy a “fény-árnyék jelenség” kettőssége, az első album dalának szövege is mondja: „A kettősség varázsát a vállamon hordozom…”
Azt azonban sosem szabad elfelejtenünk, hogy ahhoz, hogy ÁRNYÉK legyen, fény kell, a FÉNY pedig csakis az árnyékhoz képest értelmezhető…!!! …Szóval, ha most valaki azt feltételezte, hogy a „FÉNY” egy csak világos, csillogó, optimista blokk, az „ÁRNYÉK” pedig a sötétség zenéje, akkor meglepődve fogja tapasztalni, hogy a sötétség a fényben is megjelenik, és a fény az árnyékban is utat tör magának… (Ott talán sokkal jobban is látszik?!?…)
Bennünk is e kettősség harcol egymással folyamatosan és magunknak kell figyelnünk, melyiket engedjük győzedelmeskedni a másik felett… Olykor nehéz ez a kűzdelem…
…És hogy ebben a 120 percben mi a végkifejlet?!? …Ehhez az albumok végighallgatása választ fog adni. A „FÉNY” dalszövegei ebben konkrétabban segítenek, az „ÁRNYÉK” hangulati ingadozásai pedig egyértelmű utat mutatnak…
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS…
KÖSZÖNET az album létrejöttéért azoknak a Pedagógusoknak, akik engem szeretve, mindig a legjobb tudásuk szerint a hangok általi érzések megélésére és kifejezésére tanítottak; Pálos Ágotának, Jakabné Csegezy Máriának egykori zongoratanáraimnak.
Azoknak a Mestereknek, akik beavattak a harmóniák összefüggéseibe; többek között Györffy Istvánnak, Füzi Jánosnak. Az inspirációért, hogy mindezt az ismeretet hogyan kell használni; Mozart-nak, Muszorgszkij-nak, Chopin-nek, Hans Zimmer-nek, John Williams-nek.
És köszönöm többek között Lerch Istvánnak, vagy éppen az ABBA-nak, hogy kisgyerekkoromban ilyen „tiszta zongorajátékot” is hallhattam és szerelmes lehettem ebbe a hangba!
A Solarisnak amiért bevezettek a hangszeres zene varázsába. Balázs Fecónak, és a KORÁL-nak, az Omegának, a Piramisnak és a QUEEN-nek, hogy zenéikben mutattak egy minőségi életérzést. Horváth Attilának, Demjén Ferencnek hogy mintát mutatott, milyen is egy dal szövege… Ifj. Rónai Józsefnek (Öcsinek), aki megírta az első dalszövegeimet!
Köszönöm Családomnak, hogy lehetőséget teremtett mindezek megélésére – de legalábbis toleránsan tűrte…!
Köszönöm minden Zenésztársamnak, akik életutam bármely szakaszán mellettem álltak a színpadon, elsősorban Berecz Sanyinak (gitár), Rein Ákosnak (billentyűs hangszerek), Venyercsán Zsoltnak (szintetizátorok), Stix Máriának, Jámbrik Máriának (karnagyoknak), a Felnőtt- és Gyermekkórusoknak, Májer Dánielnek (ritmushangszerek) és Ifj. Fráter Sándornak (gitárok) és mindazoknak, akik szólistaként, vagy közreműködőként mindig nélkülözhetetlen részét képezték a műsoroknak!
És köszönöm a Stáb minden tagjának, akik az elmúlt harminc év koncertjein mindig a maximumot hozták ki saját magukból és a produkcióinkból – és akiket név szerint már felsorolni is lehetetlen!!!
…És végül köszönet NEKED, hogy kezedbe veszed ezt a kiadványt!
Bízom benne, hogy méltó módon köszönünk el a „FÉNY és ÁRNYÉK” című dupla albummal mindenkitől, aki velünk tartott akár részben, akár egészében az elmúlt évtizedek történésein!
Köszönettel:
Hatvani Szabolcs, 2026. tavaszán
ÍGY SZÜLETETT A „FÉNY és ÁRNYÉK”
“…Egy januári estén az ágyban fekve, miközben néztem a plafonomról és körülöttem minden irányból rám fluoreszkálva világító „csillagos eget”, és a színes fényeket – melyek a hálószobám álmennyezetén át világítanak – szavak, érzések és egy dallamvilág kerítettek hatalmába…”
“Egy teljes zenei életút telt el úgy, hogy folyton azt kellett elmagyaráznom, hogy miért nem írok szövegre zenéket (persze kivételek azért akadtak!), illetve hogyan tud a hallgató „eligazodni” egy 40, vagy akár 180 perces zenei anyag hallgatása közben szavak nélkül. …Igen, úgy gondoltam, hogy a hallgatókra kell ezt bízni, hogy szabadon szárnyalhassanak a harmóniák, dallamok segítségével…!
Soha nem is gondoltam, vagy feltételeztem, hogy olyan albumom fog készülni, mely dalszöveg alapú. Azt sosem gondoltam, hogy úgy fog bármi is megszületni, hogy előbb születik meg bennem a szöveg, mint a zene…
…És, hogy ez a – terveim szerint – búcsú albumom alapját fogja képezni, ezt végképp nem gondoltam volna…
De most elérkezett az „elköszönés”, és egy olyan album készült, melynek először a szövege született meg, így mond el egy történetet, egy érzést a zene segítségével…”
Az album dalszövegei minden tervnél hamarabb meg is születtek, ami azért különös, mert korábban egyetlen alkalommal kísérleteztem dalszöveg írással, de akkor is csak azért, mert a szükség kényszerített rá – még 2006-ban a “KOR – KÉPEK” koncertműsor egyik angol nyelvű dalára kellett magyar nyelvű szöveget írnom. Most azonban a hangulat, és a “Téma” nagyon beszippantott…, ahogy korábban a hangok, most jöttek a szavak sorra, a sorok egybe álltak, versszakokká, a versszakok versekké alakultak…
A dalszövegek ritmusra születtek, így a fejemben már éreztem a tempókat, hallottam a hangszereket… Másokat, mint korábban.
Pontosabban fogalmazva: MÁSHOGYAN…!
Minden szárazabb, tisztább, de egyben harmonikusabb.
A szövegek végig az ellentétekről, a különbözőségekről szólnak. Így zeneileg is kettős kellett legyen. Ez a tudatos csapongás a Klasszikus zene, a Musical, és a Rock között határozza meg az egész zenei anyag lüktetését, hangszerelését. Így most máshogy kellett ugyanazoknak a hangszereknek megszólalni, melyeket eddig is mindig használtam.
Mindenek előtt egy gitárt vettem a kezembe és azon kezdtem kísérletezésbe… Igen, ezúttal nem a szintetizátorok potmétereinek tekergetésével született meg a hangulat melyet „ki kell csomagolni”, hiszen az már megvolt a szövegek által! És ezért igazából nem is kellett az album készítése közben sem sokat használnom az analóg szintetizátorokat – nah jó, két dalnál azért kiéltem ez irányú éhségemet is, de annyi ide pont elég is volt! Annál többet a már említett gitárt (különböző gitárokat!), akusztikus fúvós hangszereket és a digitális hangszerek által életre keltett szimfonikus zenekart…
Leporoltam a különböző világtájak fafúvós hangszereit – melyeket előszeretettel használtam már a korábbi albumaimon is és gyűjteményként sorakoznak egyik szekrényemen -, és kihasználtam a digitális technika vívmányait is, és elektromos szaxofonon csellóztam… Izgalmas móka volt ez (is)!
Ahhoz, hogy ez a hatalmas zenei halmaz megszólaljon, a digitális technika végtelenül nélkülözhetetlen volt és egyben meg is könnyítette a dolgomat. /A 2000-es években nagyon nagy kihívás, rengeteg idő és izzadságos munka volt sok-sok ember közreműködésével felvenni a szimfonikus zenei sávokat. Akkoriban a technika és a rendelkezésre álló idő és közreműködők megléte szabta a határokat. Mára már tényleg csak a képzeleten múlik, milyen is lesz a végeredmény – meg némi rutinon… :) !!!/
…És persze jócskán zongorázom is a teljes albumon!!! Zongoristaként (és a lemez hangmérnökeként) általában az a legnagyobb nehézség, hogy mennyire legyen „lehalkítva” a hangszerem, hol legyen a helye a komplett zenekari hangzásban…?!? Ez egy nagyon nehéz, szívfájdító feladat, melyet ezúttal valahogy még is könnyen megtettem: A ZONGORA végig jelen van, még sem a középpontban…
Ezt azért érdemes kiemelni, mert más feljátszani egy-egy hangszer zenei sávját, szólóját, és más zongoristaként végig ott lenni a kompozícióban! Hiszen míg egy szólóhangszer egy szólamban gyönyörű színt, ívet és dallamot ad egy-egy dalnak, dalrészletnek, a ZONGORA minden zenekari szerepet képes betölteni. Ha kell ritmushangszer, ha kell lírai dallamot játszik szólóban, vagy kísérettel, de akár képes saját magát is kísérni, de ha kell csak kitölti a zenei halmazt… Nos így van most jelen végig, „elrejtve” a legcsodálatosabb és legsokoldalúbb hangú hangszer, A ZONGORA ebben a kompozícióban…!
Kiemelt szerepet a “FÉNY”-ben a vonós hangszerek, főként a hegedű, cselló kapták a komplett szimfonikus zenekari hangzás mellett szólistaként, az “ÁRNYÉK”-ban pedig a gitár lett a főszereplő!
Az előbbi feljátszása a digitális technológia segítségével nem okozott különösebb technikai nehézséget, a gitár azért egy kicsit speciálisabb kérdés…
Mivel korábban a stúdiómunkálatok közben végig mellettem volt Sanyi, a produkció gitárosa, így a gitártémákat Ő találta ki és játszotta fel. Jelen esetben azonban minden zenésztársam előtt titokban tartva végeztem az összes munkálatot, nem avattam be Őket, nem mutattam meg semmit a készülő anyagról – gyakorlatilag nem is tudtak róla, hogy dolgozom -, így segíteni sem volt lehetőségük… Így kénytelen voltam én feljátszani amit tudtam… Persze azért Sanyi hagyatékából volt mihez nyúlnom és szintén a digitális technika felhasználásával az Ő játéka és “hangja” jelenik meg sok helyen az albumon…!
…Most pedig jöhet(ne) a kérdés, hogy: “Jó-jó, ez a sok hangszer mind feljátszható, de kik a “Musical-énekesek? Milyen kórusok működtek közre? Ki a narrátor?…”
…Igen, valóban csodálatos énekhangok adják elő a dalokat! Némelyik hang talán fel is ismerhető…(?!?) …De ennek a kérdésnek a megválaszolása már egy másik fejezet…! :)
TOVÁBBI FOTÓK (2026. Január – Március):
